„Akkor megyek Strasbourgba..!”Az utóbbi időben gyakran hangzik el a fenti mondat a hazai jogszolgáltatással elégedetlen ügyfeleink szájából. De hát ezt a kását se eszik olyan forrón… Az alábbi információs oldal azt a célt szolgálja, hogy a hazai jogkereső közönség könnyebben tudjon tájékozódni arról, hogy milyen ügyekben lehetséges egyáltalán az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulni és az ottani eljárástól, reális megközelítésben, mit remélhet. Az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) nemzetközi bíróság, amely 1959 óta működik. Feladata eljárni az Emberi Jogok Európai Egyezményében („Egyezmény”) garantált legalapvetőbb emberi jogokat érintő ügyekben. Milyen alapjogokat véd az Egyezmény alapján az EJEB?
Az Egyezményt aláíró európai államokban, így Magyarországon is szigorúan tiltott
megkülönböztetés az Egyezményben biztosított jogok élvezetének tekintetében.
Az Európai Emberi Jogi Bíróság azonban nem fellebbviteli fóruma a magyar bíróságoknak: a magyar bíróság jogerős és végrehajtható ítéletével szemben az EJEB-hez ’fellebbezni’ nem lehet. Akkor fordulhatunk kérelmünkkel ehhez a fórumhoz, ha az Egyezményben garantált alapvető emberi jogainkat érte sérelem.
Ezer éve folyik a perem. És még nem látom a végét…A legtipikusabb és leggyakrabban előforduló ’strasbourgi ügy’ az, ahol a hazai bírósági eljárás rendkívül hosszú ideig tartott. Mivel minden polgárt megilleti az a jog, hogy ügyét a bíróságok ésszerű időn belül elintézzék, a 8-10 évig vagy még tovább húzódó bírósági ügyekben érintettek gyakran fordulnak az EJEB-hoz méltányos jóvátételt kérve. Fontos tudni, hogy a strasbourgi bíróság nem az ügy érdemét tárgyalja újra – az itthon jogerősen elvesztett ügyet tehát nem lehet Strasbourgban megnyerni! -, hanem kizárólag abban dönt, hogy az adott ügyben valóban túllépte-e a hazai bíróság az elintézéshez szükséges ésszerű időt? Az, hogy az adott esetben milyen hosszú az ésszerű idő, esete válogatja és perdöntő szerepe van annak is, hogy a kérelmező (vagy esetleg az ügyvédje, ravasznak gondolt praktikákkal) nem hátráltatta-e esetleg maga is a bíróság ítélkező munkáját. A peres fél személyi állapotával összefüggő, a gyerekelhelyezési ügyeknél vagy munkaviszonyával kapcsolatos eljárásoknál esetleg egy 4-6 éve folyó eljárás is okot adhat jóvátételre, míg más esetekben a 8-10 éves vagy ennél is hosszabb bírósági eljárások tekinthetők nagy valószínűséggel ésszerűtlenül hosszúnak.
Kínozták, mint fogvatartottat? Korlátozták a véleménye kinyilvánításában? Akadályozták vallása gyakorlásában? Megfosztották a tulajdonától?
Mi a teendőm?Azokban az ügyekben, ahol a kérelmező szerint a hazai bírósági ügye ésszerűtlenül hosszú ideig tartott és a kérelmét erre alapítja, mielőtt a strasbourgi bírósághoz fordulna, meg kell kísérelnie, hogy attól a bíróságtól kapjon, itthon, Magyarországon méltányos jóvátételt, amely az ügyét túl hosszú ideig tárgyalta. Ez a szabály azonban csak azokra az esetekre vonatkozik, ahol a magyar bírósági eljárás 2003. július 1. után indult. Ezekben az ügyekben a magyar ártérítési per alperese a ráérősen ítélkező bíróság lesz. Ha azután mind I., mind II. fokon elutasítanák a keresetet – amire azért nagy valószínűséggel lehet számítani -, megnyílik az út Strasbourgba. Ahol a hazai bírósági ügy bizonyítottan korábban indult, mint 2003. július 1, ott erre a közbülső, magyar eljárásra nincs szükség.
Mikor kell benyújtani a kérelmet? Van határidő?Van ilyen határidő, méghozzá rendkívül szigorú. A kérelmet a jogerős és végrehajtható magyar bírósági/hatósági határozat kézhezvételétől számított 6 hónapon belül kell benyújtani a strasbourgi bírósághoz. A határidő túllépése automatikus elutasítást eredményez, mellyel szemben semmilyen jogorvoslat nincs. Fontos, hogy előbb minden lehetségeshazai jogi lehetőségeket ki kell meríteni ahhoz, hogy meglapozott kérelmet terjeszthessünk az EJEB elé.
Milyen költségei vannak az EJEB előtti eljárásoknak? És meddig tart?
Az ügy képviseletéért felszámítandó munkadíjunk egyebek mellett az ügy bonyolultságától és a feldolgozandó peranyag mennyiségétől, továbbá a határidőtől is függ, így arról minden esetben az ügy ismeretében, egyedileg állapodunk meg ügyfelünkkel.
Lehet-e fellebbezni az EJEB ítélete ellen?
Irodánk szívesen áll rendelkezésükre a strasbourgi bíróság joghatósága alá tartozó ügyekben, képviseljük Önt és ügyét. Hívjanak (+36 1 354 0071), keressenek (1068 Budapest, Dózsa György út 108) bennünket vagy írjanak (laszlo@szlavnits.eu) bizalommal. Az ügyük feldolgozását jelentősen segíti, ha előzetesen egy rövid, legfeljebb 1 oldalas ügyleírást küldenek mailen, melyben a leírják, hogy Önök szerint milyen alapjoguk (ld. a fenti listát), mikor, milyen szervnek felróhatóan, hogyan sérült és erre milyen bizonyítékok állnak rendelkezésükre? |
HOGYAN SEGÍTHETÜNK ÖNNEK?
|
Otthon, Európában
Az ügyvédi hivatás egyszerre helyhez kötött és globális. Ha kell, ügyfelünk ügyét elvisszük az Emberi Jogok Európai Bíróságára, Strasbourgba is. Vagy akár az ICC választottbírósága elé Zürichbe vagy Londonba.
Mert otthon vagyunk Európában.
Az EJEB 1998 óta már folyamatosan működik és minden magánszemély, bizonyos alapjogoknál a jogi személyek számára is hozzáférhető. Fennállásának fél évszázada alatt pedig több mint 10 ezer ítéletet hozott. Ezek a tagállamokra nézve kötelező érvényűek és gyakran vezetnek a nemzeti jogszabályok megváltoztatásához és reformokhoz a közigazgatás területén. Az EJEB által teremtett esetjog (azaz a precedensek) hatékonyan és elevenen tartja az Egyezményt, mely máig az európai jogállamiság és demokrácia egyik legfontosabb pillére.
Az Egyezmény 
A strasbourgi bíróság eljárása teljesen díj és költségmentes, még akkor is, ha a kérelmező keresetét teljes mértékben elutasítják. Az EJEB kizárólag a beszerzett iratokból dolgozik, tárgyalást általában nem tart, ezért az eljárások strasbourgi utazást sem igényelnek. Az eljárások időtartama sajnos nem jósolható meg előre; egy biztos, türelmesnek kell lenni, hiszen az EJEB előtt rengeteg ügy vár elintézésre.
Igen. Miután az eljárást lefolytató EJEB Kamara meghozza ítéletét, a felek bármelyike kérheti, 3 hónapon belül, az ügy Nagykamara elé terjesztését, aminek azonban csak kivételesen és csak kiemelkedő, elvi jelentőségű ügyekben adnak helyt. Arról, hogy az ügy érdemes-e az EJEB Nagykamarája általi vizsgálatra, egy előzetes bírói szűrőbizottság határoz. Így a gyakorlat azt mondatja velünk, hogy az EJEB ítéletei az esetek messze túlnyomó részében első fokon jogerősek és végrehajtandók. A magyar állam a rá nézve kötelezettséget előíró ítéleteket főszabály szerint vonakodás nélkül tudomásul veszi és határidőben végrehajtja.