Sztálin vérszomjas emberevő volt
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága előtt nemcsak unalmas ügyek ezrei várnak megnyugtató elintézésre, de néha egészen meglepőek és igazán meghökkentőek is. A minap született, Sztálin, az egykori szovjet generalisszimusz most 78 éves unokája, Jevgenyij Jakovlevics Dzsugasvili Oroszország elleni kérelméről határozó ítélet is ilyen.
A hírhedett vezér idős unokája keresetében mintegy 210 ezer eurós kártérítést követelt az orosz államtól azért, mert szerinte az orosz hatóságok megsértették a családi és magánélethez való jogát, továbbá a tisztességes eljáráshoz, a diszkriminációmentességhez és az önkifejezés szabadságához fűződő jogait, mert becsületsértési kereseteit elutasították. Így nem tették lehetővé a számára, hogy megvédje nagyapja, Sztálin emlékét a hírneve ellen irányuló támadásoktól. Az unoka által Oroszországban indított perekben a Novaja Gazetát perelte, mert a lap, még 2009-ben két cikket jelentetett meg a szovjet vezetésnek a Szmolenszk melletti, katinyi vérengzésben játszott szerepéről. A Berija bűnös című írásban (Lavrentyij Berija volt 1938 és 1953 között a szovjet titkosszolgálat vezetője) a Szovjetunió Kommunista Pártja politikai bizottságának tagjairól a szerző azt írta, rengeteg vér tapad a kezükhöz, Sztálint pedig egyenesen “vérszomjas emberevőnek” nevezte. Az írás arra is kitér, hogy a vérengzésért felelős vezetők végül megúszták az erkölcsi felelősségre vonást.
A most meghozott ítélet szerint strasbourgi bírák úgy ítélték meg, hogy az orosz bíróságok nem követtek el hibát, jogosan utasították el Sztálin unokájának kereseteit, megfelelő egyensúlyt sikerült találniuk a személyiségi jogok és az újságírói önkifejezéshez való jog között. A strasbourgi emberi jogi törvényszék aláhúzta: éles különbséget kell tenni a magánemberek emlékének feltétlen tiszteletben tartása és aközött, amikor a politikai élet szereplőinek tetteit – életükben vagy a haláluk után – jogosan kritizálják. Az olyan közéleti szereplők tetteit, mint amilyen pl. Sztálin is volt, nem a bíróságoknak, hanem a történelemnek kell megítélnie. Ennek pedig szerves része az, ha a kortársak vagy a késői utódok, akár rendkívül élesen is, bírálják ezeket az alakokat.
Sztálin unokájának 210 ezer eurós keresetét a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága egyhangúan utasította el. Jevgenyij most kénytelen megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy az ő jóságos nagyapója, a pionyírok gyámolítója, aki annakidején a térdén lovagoltatta és közben a Nagyapó és répa c. mesét mesélte neki – amikor nem nagyapóként tevékenykedett -, mintegy mellesleg, több mint 20 millió ember haláláért felelős vérszomjas emberevő, az emberiség történetének egyik legelvetemültebb gonosztevője volt. Bezony.
Ez van, Jevgenyij Jakovlevics.
Dzhugashvili vs. Russia, 2015 január