Lánctartozások alkonya?

 Régóta szükség volt már valamilyen hatékony szabályozásra annak érdekében, hogy az építőipari tervező-kivitelező vállalkozások megfelelő garanciát kaphassanak arra, hogy a szerződésszerűen elvégzett munkájukért valóban hozzá is jutnak a díjukhoz. Miközben a lánctartozások vállalkozások sorát tették tönkre, nemzetgazdasági szinten mintegy 400 milliárd forintos kárt okoztak, a korábbi jogi szabályozás elégtelennek bizonyult annak megakadályozásához, hogy a nem fizetőképes – vagy ami még rosszabb: a fizetni nem is szándékozó – megrendelők magukkal ránthassák az építőipari kivitelezőket, tipikusan a kisebb tőkeerejű alvállalkozókat.

Még ha az egyes részleteiben már július 1-én, teljeségében pedig 2014. január 1-én hatályba lépő új törvény[1] nem fogja is megszüntetni ezt a rendkívül káros, az egész magyar építőipart fenyegető jelenséget, reményeink szerint azért egy komoly lépést tesz előre. Hogy mennyire komolyat, azt majd a gyakorlat fogja eldönteni, főleg, mert a törvény ugyan hamarosan hatályba lép, de az alkalmazásához nélkülözhetetlen végrehajtási rendeletekről még hallani sem lehet. A törvény iktatja be a magyar jogrendszerbe az Uniónak a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló irányelvét[2].

Nézzük tehát, miről is van szó? Mindenekelőtt: létrejön egy új szerv, a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSzSz), amely az országos kamara mellett önállóan, de ennek szervezeteként fog működni. Vezetőjét és tagjait az igazságügyi szakértők közül az építésgazdaságért felelős miniszter – a kereskedelmi, mérnöki, az építész és a szakértői kamara valamint az építőipari szakmai szervezetek véleményezése mellett – az igazságügyminiszter egyetértésével nevezi ki. Az – a végrehajtási rendelet híján – még nem ismert, hogy milyen szabályok szerint válogatják majd ki a tagokat az iü. szakértők közül és mi lesz a szervezet tagjai közé kerülés feltétele.

A TSzSz feladata egyszerű: kérelemre, olyan szakvéleményt készít – ráadásul nem a szokásos hosszú hónapok, hanem 30 (!) nap alatt -, amely egyértelműen megválaszolja, hogy az adott építőipari tervezői/kivitelezői tevékenység szerződésszerű-e, továbbá mekkora az a munkamennyiség, amelynek az el, illetve el nem végzése egyértelműen megállapítható és az elvégzett, illetve az el nem végzett munkának mekkora az értéke? Ennek a szakvéleménynek messze ható következményei lesznek, mivel erre alapítottan egy új típusú per lesz indítható, amelyet ráadásul soron kívüli eljárásban fog tárgyalni a bíróság. A gyors döntést szolgálja az is, hogy a keresetlevelet a szakvélemény kézhezvételétől számított 60 napon belül be kell nyújtani és az is, hogy a dokumentumokat elektronikusan kell a bírósághoz előterjeszteni. Lehetőség van ideiglenes intézkedés iránti kérelem előterjesztésére is, amiről a bíróság szintén gyorsan, a felek meghallgatása nélkül, a rendelkezésre álló dokumentumok alapján dönt. Az igazi áttörést azonban kétség kívül ez a rendelkezés jelenti: az ítéletet a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak kell nyilvánítani a szerződés teljesítéséből eredő díjkövetelés megfizetésére kötelező – 400 millió forintot meg nem haladó összegű – részében, ha az a TSzSz szakvéleményében meghatározott összeget (részben vagy egészben) pénzbeli marasztalásként tartalmazza.

Ez magyarul azt jelenti, hogy ha a megrendelő esetleg nem fizetne a szerződésszerű minőségben és határidőre elvégzett munkáért, a tervező/kivitelező a TSzSz-hez fordulhat szakvéleményért és ha az megállapítja a megfelelő teljesítést, de a megrendelő ennek ellenére sem fizetne, akkor egy rapid és hatékony perben lehetőség lesz az elvégzett munkáért járó díjazás gyors beszedésére, méghozzá már az előzetesen végrehajtható I. fokú ítélet alapján.

Majd a gyakorlatban meglátjuk, hogy ennek az új pudingnak milyen lesz az íze. Mindenesetre, az biztosnak tűnik, hogy az építőipari szektornak eddig rengeteg kárt okozó alsó-balkáni, körbetartozásos állapotokat legalább egy kicsit konszolidáltabbá, korrektebbé, európaibbá teszi. Reménykedjünk.

(A témáról írt cikkemet a Piac & Profitban olvashatja.)

dr. Szlávnits László
ügyvéd