Ki ne hallott volna olyan esetet, hogy valamelyik rokona, ismerőse, kollégája olyan régen pereskedik, hogy már maga is alig emlékszik az ügy szereplőire és arra, hogy mi miatt is pereskednek tulajdonképpen? Ki ne hallott volna 10-12 éve vagy még ennél is tovább tartó perekről? Ilyesmi bizony előfordul. De van megoldás: kérjen kártérítést!
Hazánk az unióba történt belépésünk előtt csatlakozott az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez. Ez az Egyezmény óvja a legalapvetőbb, közöttük a tisztességes bírósági eljáráshoz és a polgári és büntető peres eljárások ésszerű időn belüli befejezéséhez fűződő emberi jogokat egész Európában. Az Egyezményben garantált alapjogok érvényesülése fölött a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság őrködik, immár 60 esztendeje. Az Egyezmény és a Bíróság joggyakorlata szerint minden csatlakozott államnak, így Magyarországnak is kötelessége, hogy az adófizetők pénzéből olyan hatékony igazságszolgáltatási rendszert hozzon létre és működtessen, amely biztosítja, hogy a polgári és a büntető eljárások ésszerű időn belül végérvényesen lezáruljanak. Ezzel a követelménnyel ugyan elvileg minden állam egyetért, a gyakorlatban azonban mégis nehezen valósul meg, hazánkban is komoly aggodalomra ad okot a hosszú évekig elhúzódó peres eljárások száma – még ha a bírósági igazgatás szereti is ezt a tényt kevéssé jelentősnek föltüntetni.
A rendkívül hosszan elhúzódó perek miatt a strasbourgi Bíróságtól kártérítést lehet igényelni, amennyiben az érintett maga nem járult hozzá a pere elhúzódásához, minden lehetséges hazai jogorvoslati lehetőséget jóhiszeműen kihasznált és ennek ellenére sem kapott méltányos kártérítést. Az utóbbi pár év óta itthon is van lehetőség arra, hogy a csigalassú peres eljárások miatt az érintettek méltányos kártérítést követeljenek attól a hazai bíróság(ok)tól, amely(ek) előtt az eljárás folyt. Ennek az igénynek a bíróság ellen indított – szerencsére sürgősséggel lefolytatandó – kártérítési perben lehet érvényt szerezni. Ha aztán a bírósággal szembeni per eredménytelen lenne, vagy a kifizetendő kártérítés sem nem méltányos mértékű, sem nem gyors és hatékony, tovább lehet vinni az ügyet a strasbourgi Bíróság elé, ahol az alperes már a Magyar Állam lesz. Ebben a perben kell aztán bizonyítani, hogy a hazai bírósági eljárás – figyelemmel az adott ügy sajátosságaira – ésszerűtlenül hosszú ideig húzódott és emiatt a kérelmezőt kár érte. Ha a strasbourgi Bíróság megállapítja, hogy az adott eljárás valóban megengedhetetlenül hosszúra nyúlt, s az állam nem tudja kimenteni magát a felelősség alól, kártérítést és költségtérítést ítélhet meg a kérelmezőnek. Ez általában 1.000-1.500 € körül mozog, az eljárás minden egyes évére számítva. Olyan ügyekben, ahol a személy jogai különösen veszélyeztetve voltak (pl. munkaügyi vagy az egészségi állapottal kapcsolatos ügyekben) ez az összeg 2-3.000 €-val még nőhet is. A megítélt kártérítést aztán az elmarasztalt állam a költségvetésből – tehát valamennyi adófizető pénzéből – fizeti ki.
Az első lépés tehát a hazai kártérítési eljárás az ésszerűtlenül hosszú ideig tárgyalgató bíróság ellen, s ha ez nem nyújt hatékony és méltányos kártérítést, kezdődhet az eljárás a strasbourgi Bíróság előtt. Ez sem túl gyors ugyan, de az ilyen típusú perek zömét 2-3 esztendő alatt megnyugtatóan lezárja az európai bírói testület.
Ha többet akar tudni a kártérítés lehetőségeiről, keresse föl honlapunkat www.szlavnits.hu/karterites, hívjon bennünket a 354 0071 telefonon vagy írjon nekünk az info@szlavnits.eu címre! Szívesen segítünk Önnek.
dr. Szlávnits László
ügyvéd