Lezajlott a tisztújítás a Kamarában. Azt hiszem, nem vagyok egyedül azzal a véleményemmel, hogy minden idők legdurvább kampányához kellett – kérve ugyan, de szándékunk nélkül – asszisztálnunk. Mindezt azokra a véleményekre, rövid megjegyzésekre támaszkodva mondom, amelyeket a Facebook Kollégák csoportjában olvastam. A csoportnak jelenleg majdnem 450 rendszeres látogatója van, ami azt jelzi, hogy ha nem is lehet reprezentatívnak tekinteni az ott kifejtett véleményeket, de azt, hogy a kamarai közélet iránt érdeklődő pesti ügyvédek egy jelentős közösségének a hangjáról van szó, az elvitathatatlan.
A kampány durva és az ügyvédséghez méltatlan volt. Sokan és sokhelyütt kifejtették már az ezzel kapcsolatos véleményüket, ezért ismételgetni nincs értelme. Legyen elég annyi, hogy 1991 óta, amióta ennek a tiszteletre méltó kollegiális társaságnak a tagja vagyok, ilyesmit még nem pipáltam. És nagyon remélem, nem is fogok.
A kampánynak azonban immár vége. Megvan az új tisztikar. Megválasztottuk azokat a vezetőinket, akik a külvilág számára is reprezentálni fogják a mintegy 5400 pesti ügyvédet és irányítani, szervezni fogják a mi belső közösségi életünket. Azokat, akik a szabadidejüket áldozzák majd arra, hogy pro bono, mindannyiunk érdekében ellássák a jövő ügyvéd-generációjának nevelését, az ügyvédi működéssel kapcsolatos, igencsak szerteágazó önigazgatási feladatokat.
Az első köszönetnyilvánítás hadd szóljon azoknak a kiváló kollégáinknak, akik az elmúlt ciklusban szolgálták a közösségünket, de a most kezdődő ciklusban már nem vesznek részt ebben a munkában. Sokat és sok jót tettetek értünk és mi, egyszerű pesti ügyvédek érzékeltük is ezt a jószándékot. Még akkor is, ha lehetett volna mindent jobban is, hatékonyabban is, átláthatóbban is csinálni. Mindig lehet jobban dolgozni. De még ha így van is, azt a rengeteg időt és pozitív energiát, amit az elmúl négy esztendőben a kamarai munkába befektettetek csak nagyrabecsüléssel lehet szemlélni.
A második mondandóm azoknak a kollégáknak szól, akik megkeserítették ezt a tisztújítást. Nem kertelek: az ún. Ügyvédi Összefogásról beszélek. Sok értékes gondolatot ismertem meg én is azokból a közleményekből, amelyeket közzétettek. Sok olyat, ami érdemes a komoly megfontolásra. A módszer azonban, ahogyan mindezt ki akartátok erőszakolni, a számomra gyomorforgató volt. Talán nem értettétek meg, hogy az ügyvédség önálló gondolkodásra képes individuumok okos gyülekezete, akikre az általatok használt média-tematizálás nem, vagy éppen ellenkező hatást kifejtve hat. A választási eredmények egyértelművé teszik, hogy a gőzhenger-kampány nem eredményes. Ennek én, személy szerint felettébb örülök, mert azt mutatja, hogy nincs még minden elveszve, az ügyvédség nagyobb része még képes az önálló gondolkodásra, nincs szüksége ehhez pártsablonnak látszó segédeszközre. Nem vagyunk gombnyomogató zemberek.
A tisztújításon azonban nem X vagy Y ’lista’ győzött, hanem mi, a pesti ügyvédség. Mi, valamennyien, azaz velünk együtt ti is. Mindannyian kollégák vagyunk, és sokkal több dolog köt össze bennünket, amint ahány esetleg elválaszt. Mostantól kezdve nincs helye a múlt, a kampányban adott és kapott sebek tépkedésének és nyalogatásának. Hagyjuk mindezt a hátunk mögött és koncentráljunk az előttünk álló ciklus feladataira. Mert azok vannak. Rengeteg, amit együtt, közös munkával kell elvégeznünk. Nincs Ügyvédi Összefogás Csapat és nincs Réti Csapat. Egy csapat van, a Budapesti Ügyvédi Kamara 5400 tagú csapata.
Én ennek a nagyszerű csapatnak az önkéntese leszek az előttünk álló 4 esztendőben. Nyújtom a jobbomat, fogadjátok el és dolgozzunk együtt, kölcsönös megbecsüléssel egy még kollegiálisabb, még tisztességesebb, még szolidárisabb, még átláthatóbb, még jobban becsülhető Kamaráért!
Szlávnits László
megválasztott elnökségi tag